Szentgyörgyi Dezső
vitéz, hadnagy
(Kőkúttapazd, 1915. január 6. – Koppenhága, 1971. augusztus)
A magyar légierő legeredményesebb vadászrepülője 18 éves korában már a titkos légierő katonája volt, s Börgönd repülőterén repülőhajózó kiképzésre jelölték. 1938-ban már vadászpilóta volt. 1942 júniusától az orosz fronton szolgált, de győzelmi sorozata azután kezdődött, hogy 1943-ban átképezték Messerschmitt Bf. 109. vadásztípusokra. Krasznoje orosz vadászrepülőterének megtámadásából visszatérve harminc Jak–9 orosz vadász támadta meg századát. Az egyiket neki sikerült lelőnie; ez volt az első légi győzelme. Századik bevetése alkalmával, Bjelgorod–Volcsanszk térségében Papp Tibor főhadnaggyal együtt két Lagg–5 vadásszal találkoztak, ezek egyikét Papp szedte le. Újabb két Lagg-5 bukkant fel, ezek közül Szentgyörgyi lőtt le egyet. Ezen a napon még két bevetésben vett részt, és könnyebben meg is sebesült. Két nap múlva ismét repült, s két gépet lőtt le. Másnap egy orosz bombázót lőtt le Bjelgorodtól délre, majd Harkovtól északnyugatra egy hat gépből álló kötelék egyik tagját lőtte tönkre. Utolsó győzelmét a Don-kanyarban egy, a magyar repülőteret támadó orosz gép lelövésével aratta. Összesen 141 bevetésben vett részt 1942–1943-ban. 1944-ben beosztották a 101. honi védő vadászosztályba. Első amerikai gépét 1944. június 14-én lőtte le. Utoljára egy szovjet gépet lőtt le 1945. április 16-án. Összesen 32 légi győzelem részeseként, a legjobb magyar vadászrepülő ászként, tiszti rangban fejezte be a II. világháborút. 1946-ban átképezték forgalmi pilótának, de 1951-ben letartóztatták, és ártatlanul börtönben ült. 1957-től repülhetett újra. 1971-ben, egy szolgálati útján Koppenhága repülőterének megközelítésekor gépével lezuhant, s repülőhalált halt.