Ittebei Kiss József
hadnagy
(1896 – 1918. május 24. Pergine)

Az I. világháború az új fegyver- és ­haderőnemek megjelenésének időszaka is volt. Ekkor tűntek fel a szárazföldi harcokban a harckocsik, s ekkor jelentek meg a repülők is. Az új haderőnem tagjai, a vadászrepülők a középkori lovagok kései utódai voltak. A légiküzdelmek inkább párviadaloknak voltak tekinthetők, amelyekben nagy szerep jutott az egyéni ötletességnek és merészségnek. Az I. világháború magyar vadászpilótái közül Kiss Józsefet ellenfelei is „a levegő lovagjaként” emlegették, mert tizenkilenc legyőzött ellenfele közül kilencet élve hozott le. 1914-ben a 72. gyalogezredben szolgált, de sebesülése és felgyógyulása után jelentkezett repülőnek. 1916 májusában egy felderítő kötelék került az olasz frontra. Első győzelmét 1916. július 20-án aratta. A harminc percig tartó összecsapás során repülőgépét hetven találat érte, ennek ellenére sikerült az egyik ellenségét lelőnie. Október elejéig további két légi győzelmet aratott. Ekkor az erős szélben lezuhant. Néhány havi kórházi ápolás után ismét a frontra került, s 1917-ben immáron vadászpilótaként 13 légi győzelmet aratott. 1918-ban az ellenség egyre nyomasztóbb légi fölényének ellensúlyozására repülőszázada új, korszerű motorokkal felszerelt gépeket kapott. Januárban két légi győzelem után egy légi harcban súlyosan megsérült és lezuhant. Május elején tért vissza századához. Május 24-én hármas kötelékben nyolc angol géppel csaptak össze, amikor Kiss géppuskái felmondták a szolgálatot, s az ellenséges vadászok lelőtték. A hadnagyi előléptetéséről szóló parancs már hősi halála után érkezett alakulatához, az 55. repülő századhoz. Kiváló teljesítményeit jelzik kitüntetései is: három arany, négy nagyezüst, öt kisezüst, öt bronz vitézségi érem és a Károly-csapatkereszt.