Skultéty László
őrmester
(Hegyesmajtény, 1738. június 27. – Szentmiklós, 1831. augusztus 19.)

 

„A világ legöregebb katonája”, Skultéty ­László, aki 81 évet töltött a Habsburg-birodalom hadseregében. 1750-ben, 12 éves korában a Ghillányi-huszárezredben kezdte szolgálatát. 18 esztendős korában, a hétéves háború kezdetén vett részt első hadjáratában, s a tűzkeresztségen valószínűleg az 1757. június 17-i kolini győztes csatában esett át. Ott volt Hadik András nevezetes berlini vállalkozásában, s a város bevételénél meg is sebesült. 1759–1760-ban Frigyes Mihály zweibrückeni herceg személyi szolgálatára osztották be, majd a rákövetkező években ezredével együtt vett részt a poroszok elleni hadműveletekben. 1775-ben léptették elő vicetizedessé az immáron Wurmser nevét viselő huszárezredben. Tizedesként vett részt az 1787–1790 közötti török háborúban, s 1789. október 22-én Lesnica és Loznica közötti győztes ütközetben megsebesült. Eddigi teljesítményért kapta meg az ez évben alapított ezüst vitézségi érmet is. 1790. április 11-én léptették elő strázsamesterré, s nevezték ki ezrede zászlótartójává. 1792 és 1815 között ott volt a Habsburg-birodalom valamennyi, a francia forradalom, illetve Napóleon ellen vívott háborújában. Az ezred neve és tulajdonosai gyakran változtak e háborúkban, de Skultéty mindvégig ebben a 8. hadrendi számot kapott huszárezredben szolgált. Amikor 1828-ban I. Ferenc császár és király megszemlélte az ezredet, feltűnt neki az alakulat agg zászlótartója. Szóba elegyedett vele, s amikor megtudta, hogy Skultéty immáron 75 éve szolgál, elrendelte, hogy Skultétyt a legcsekélyebb szolgálat alól is mentesítsék. Az öreg zászlótartót röviddel 93. születésnapjának betöltése után érte a halál.