Kovács Mihály
ezredes (Amerikai Egyesült Államok)
(Karcag, 1724. augusztus ? – Charleston, 1779. május 11.)

Az amerikai lovasság alapító atyjának nevezett Kovács Mihály nagykunsági családból származott. 16 évesen állt be huszárnak a Hávor-huszárezredbe, s az osztrák örökösödési háborúban szerezte első katonai tapasztalatait. 1746-ban azonban átszökött a franciákhoz, s beállt Bercsényi László huszárezredébe. 1752-ben a létszámcsökkentés következtében alkalmazás nélkül maradt, de még ebben az évben beállt Nagy Frigyes porosz király Székely Mihály vezette huszárezredébe. Szolgálatát strázsamesterként kezdte, 1757-ben már másodhadnagy volt. Október 17-én Gothánál megsebesült, de a november 5-i rossbachi csatában már ismét ezrede ­soraiban szolgált. Sikeres rajtaütéseivel és portyáival felhívta magára parancsnokai figyelmét, ezért 1759-ben egy huszárokból álló szabadcsapat parancsnokává nevezték ki. Az előbb egy, majd két századból álló alakulat élén olyan sikeresen működött, hogy 1760-ban Nagy Frigyes kapitánnyá léptette elő. 1777 áprilisában már Amerikában volt, s előbb egy philadelphiai önkéntes zászlóalj tisztjeként október 4-én Germantownnál harcolt az angolokkal. Ekkor találkozott Kazimierz Pulaski brigadérossal, rövidesen az amerikai lovasság főparancsnokával. Pulaski előterjesztésére Kovács csakhamar ezredesi rangot kapott, s kiképző tisztként vett részt az amerikai lovasság megteremtésében. 1778-ban Pulaski önálló légiójának parancsnokaként előbb az angolokkal szövetséges indiánok, majd az angolok ellen harcolt. Az 1779-es angol offenzíva idején alakulatával Charleston védelmére vezényelték. A kapitulációra készülő város előtt alakulatával rajtaütött az angolok elővédjén. A vereséggel ­végződő ütközetben maga Kovács is elesett.