Nádasdy Ferenc
gróf, tábornagy
(Regede, 1708. október 27. – Károlyváros, 1783. március 22.)

Nádasdy Ferenc 19 évesen állt be az egyik huszárezredbe, s itt tanulta meg a hadakozás mesterségét. 1731–1732-ben Korzikában, 1733–1734-ben Itáliában, 1735-ben a rajnai fronton harcolt. Érdemeinek ­köszönhetően 1736-ban már a Dessewffy-huszárezred ezredese volt, s ennek élén vett részt az 1736–1738. évi török háborúban. 1741-ben tábornokká léptették elő. A következő évben Chotusitznál lovasdandárával megkerülte, hátbatámadta és szétverte a porosz lovasságot. Piseket és Pilsent lóról leszállított huszárai rohammal vették be. 1743-ban Simbachnál Nádasdy dandárjának rohama biztosította a császáriak győzelmét. 1744-ben altábornaggyá léptették elő. Az 1745. évi, osztrák szempontból katasztrofális hadjáratok kudarcán csak az enyhített, hogy Nádasdy portyáinak köszönhetően Nagy Frigyes kénytelen volt visszavonulni. 1746-ban Észak-Itáliában Piacenza mellett vívott győztes csatát, s a 7000 főnyi védősereget megadásra kényszerítette. A háború végeztével lovassági tábornokká léptették elő, s 1756-ban Mária Terézia horvát bánná nevezte ki. Az ez évben kitört hétéves háborúban Nádasdy egy hadtest parancsnokaként kezdte működését. 1757. június 18-án Kolinnál a császári sereg jobbszárnyán állva az ő csapatai fogták fel Nagy Frigyes elővédjének támadását. Négy lovasrohammal elűzte a csatatérről a porosz lovasságot, majd a támogatás nélkül maradt gyalogságot szétverte. A csatában a porosz hadsereg 14.000 embert veszített. Mária Terézia e győzelem ­emlékére alapította a Katonai Mária Terézia Rendet, amelyet Nádasdy az elsők között kapott meg. A ­december 5-i leutheni vereség után leváltották, de 1758-ban tábornagyi rangra emelték.