Zrínyi Miklós
gróf, horvát bán
(Ozaly, 1620. május 1. – Csáktornya, 1664. november 17.)

 

A szigetvári hős dédunokája első kisebb győzelmét 1639-ben aratta. 1647-ben a Muraközt dúló török csapatokat verte szét Légrádnál. 1649-től Horvátország bánjaként irányította a török elleni védelmet. 1651-ben visszavette a török által elfoglalt Kiskomáromot. Az állandó harcok közepette komoly elméleti jártasságot is szerzett a hadtudomány területén. 1661-ben a nagy törökellenes háború előesté­jén a Muraköz védelmére felépítette Zrínyi-Újvárat. A háború 1663-ban indult meg. Zrínyi augusztus 13-án Zrínyi-Újvár mellett vert vissza egy török támadást, majd az Érsekújvár felmentésére indított hadak parancsnokaként zaklatta a török fősereget. November 27-én a Muraközt támadó török és tatár csapatokat szórta szét. 1664 januárjában aztán merész vállalkozásba kezdett. Magyar és birodalmi seregekkel bevette Babocsát és Barcsot, elfoglalta Pécs városát, majd február 2-án az eszéki török őrség golyózáporában felégette az ottani, 6 kilométer hosszú Dráva-hidat. Visszafelé felégette Baranyavárat, elfoglalta Segesdet, s 500 kilométeres út megtétele után visszatért a Muraközbe. A hadjárat komoly esélyt adott arra, hogy az egyesült keresztény hadak végre visszafoglalhassák a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb erődjét, az 1600-ban elveszített Kanizsát. Az április végén kezdődött ostromot azonban a török főerők beérkezése miatt ­félbe kellett hagyni, s június 30-án Zrínyi-Újvár is a törökök kezére került. Hiába arattak a keresztény hadak augusztus 1-jén Szentgotthárdnál szép győzelmet a törökön, a másfél hét múlva kötött, az elfoglalt várakat a török kezén ­hagyó vasvári béke szétzúzta Zrínyi reményeit. Zrínyit néhány hónappal ezután a kursaneci erdőben rendezett vadászaton egy vadkan halálosan megsebesítette.