Kinizsi Pál
országbíró
(1432 – Szentkelemen, 1494. november 24.)

Mátyás király hadvezérei közül egynek a nevét sem kapta annyira szárnyaira a hírnév, mint a felvidéki kisnemesi családból ­származó Kinizsi Pálét. 17 éves korában állt be katonának Magyar Balázs kassai zsoldoskapitány, a későbbi neves hadvezér csapatába. Katonai tapasztalatait a felvidéki husziták elleni harcokban szerezte, majd Mátyás király testőrtisztjeként részt vett a Szabács elfoglalására indított, majd a III. Frigyes császár elleni hadjáratban. Mátyás 1479-ben Temes vármegye főispánjává és az Alsó Részek főkapitányává nevezte ki. Legszebb győzelmét 1479. október 13-án a Hunyad vármegyei Kenyérmezőnél aratta. Az Erdélybe ­betörő Isza pasa több tízezres serege itt ütközött meg a Báthori István erdélyi vajda és székely ispán vezette magyar haderővel. Báthori arra számított, hogy a csata kezdetére megérkeznek Kinizsi délvidéki hadai is, ám teltek az órák, s a törökök meg-megújuló rohamai következtében az erdélyi had egyre fogyott. Már-már úgy látszott, hogy a törökök elsöprik útjukból Báthori megmaradt vitézeit is, amikor a török sereg hátában megjelentek Kinizsi páncélosai. Kinizsi egyenesen a Báthorit ­szorongató oszmánokra vetette magát, s délután 4 órára teljesen szétverte a török sereget. A győzelmet követő mulatságban egy-egy török halottat a hóna alatt, egy harmadikat a foga között tartva járt győzelmi táncot. A győzelem méreteit jellemzi, hogy egészen 1521-ig a török nem indított ehhez hasonló erejű támadást a Magyar Királyság ellen. S ebben komoly szerepe volt az élete utolsó perceiig hadakozó Kinizsi Pálnak, a korszak kevés veretlen hadvezérei egyikének.