Toldi Miklós
királyi lovag
(?, 1320 körül – ?, 1390. november 22.)

Arany János elbeszélő költeményének hőse Bihar megyei nemes család legfiatalabb fiúgyermeke volt. Ifjúságáról keveset tudunk, az oklevelek először 1348-ban említik. Ifjúkorában elsajátította a lovagi kultúra elemeit, a katonai ismereteket. 1352–1354 között ­Meggyesi Simon pozsonyi ispán mellett alispán és várnagy volt, majd az esztergomi érsek szolgálatába állt, s ott érseki lovag lett. Az 1360-as évek elején már a királyi udvar lovagja volt. Amikor V. Orbán pápa 1360-ban katonai segítséget kért Lajos királytól, az uralkodó 7000 főnyi sereget küldött az egyházi állam megsegítésére. A Meggyesi Simon vezette sereg egyik alparancsnoka Toldi volt. Toldi kiváló alvezérként felmentette az ostrom alól Bolognát, a pápai állam e fontos városát. A kalandvágyó katona azonban ezt követően nem tért vissza Magyarországra. A sereg Itáliában maradt tagjaiból 1361 tavaszán alakult meg a „Magna Societas Ungarorum”, amelynek vezére ­Toldi lett. A sereg Tarantói Lajos nápolyi király zsoldjába állt, majd feloszlott. 16.000 fő azonban Toldi vezetésével beállt a Hugo Mortimer és John Hawkwood vezette zsoldoscsapatba, az „Alba societas”-ba. Az 5000 főből, köztük 3000 lovasból álló csapat közel egyharmada magyar volt, s Toldi az ő parancsnokságukat vette át. 1365 nyarán a Poggibonsinál vívott ütközetben a firenzeiek fogságába került, de már a következő évben Magyarországon tűnt föl. Előbb gömöri, majd hevesi, Nagy Lajos halála után pedig szabolcsi főispán lett. Idős korában, 1388-ban még ott volt Zsigmond király kíséretében Prágában. A XIV. század hivatásos magyar katonájának emlékét azonban okleveleknél és krónikáknál maradandóbban őrzik Arany Jánosnak a nagyerejű vitéz alakját idéző elbeszélő költeményei.