Csák Máté
nádor
(? – 1283. április 15. és 1284. augusztus 9. között)

IV. Béla már életében kénytelen volt ifjabb királlyá megtenni fiát, Istvánt, aki apjánál tehetségesebb volt a hadvezetésben, de türelmetlenebb abban, hogy megvárja, míg reá kerül a sor az utódlásban. Az ő udvarában kezdte szolgálatát a Csák nemzetség dunántúli ágából ­származó Máté. 1265-ben, amikor IV. Béla és István között polgárháborúra került sor, a március elején vívott isaszegi csatában Csák Máté is ott vitézkedett István herceg oldalán. Érdemeiért IV. Béla halála után III. István erdélyi vajdává tette meg. Az ő fia, IV. (Kun) László uralkodása idején is a király szilárd támasza volt, s egymást követően több fontos méltóságot töltött be. Volt horvát-szlavón bán, országbíró és tárnokmester. Amikor 1273-ban a német fejedelmek királyukká választották Habsburg Rudolfot, várható volt, hogy a német királyi trónra szintén ácsingózó Otakár cseh király fegyverrel próbálja elérni célját. Az 1276-ban kitört háborúban IV. László Rudolf oldalára áll, ami már csak azért is érthető volt, mert a tatárjárás óta Magyarország a legtöbb háborúját Otakár Csehországával vívta. A döntő csatára a Morvamezőn lévő Dürnkrutnál került sor, 1278. augusztus 26-án. A magyar sereget Csák Máté nádor vezette, az osztrák hadak külön hadtestet képeztek. A magyar sereg már a csata kezdetén megfutamította Otakár seregének jobbszárnyát, s a magyar páncélos nehézlovasság maradt győztes a csehekkel vívott viadalban. Közben Otakár balszárnya csaknem vereséget mért Rudolf hadaira, s kis híján Rudolf is az ellenség kezébe esett. A döntetlenre álló csatát Csák Máté nádor fordította Rudolf és IV. ­László javára. Csapatai oldalba támadták Otakár jobbszárnyát, s a Morva folyó felé nyomták. A ­csata Otakár katasztrofális verségével ért véget, ő maga is holtan maradt a csatamezőn.